9 dolog, amit nem tudtál a csillagképekről
A konstellációk, csillagképek (latinból fordítva „csillagok halmaza”) alapvetően olyan csillagcsoportokat jelöl, melyeket őrületes fantáziával összekapcsoltak az emberiség múltjából származó mitológiai szereplők, állatok és tárgyak ábrázolásával. Ez tette lehetővé a korai (nagyon korai) emberek számára, hogy az éjszakai égboltot felismerhető formába szervezzék, hogy elősegítsék az égbolt vallásos tanulmányozását, a mezőgazdaság évszakainak előrejelzését, az idő mérését és persze a tájékozódást.
1. Közel, s mégis távol
Csillagcsoportok azért alkotnak csillagképet , mert a csillagkép csillagai közel azonos látóirányba esnek, de tőlünk és egymástól a legkülönbözőbb távolságban lehetnek.
2. Különböző csillagképek válnak láthatóvá az év során
A tavaszi, nyári, őszi és téli égbolton más és más csillagképek tűnnek fel minden évben. Persze ez attól is függ, hogy pontosan honnan nézelődünk. A csillagképek, melyeket az éjszakai égbolton látunk, a Föld mögött helyezkednek el, az ellenkező irányba lévőket nem láthatjuk, mert a Nap fényessége túlragyogja őket.
3. Mégis valójában minden csillag, amit látunk nagyobb és fényesebb a mi Napunknál
Csak éppen messzebb van tőlünk. Az a néhány csillag, ami nagyjából akkora, mint a mi Napunk, szabad szemmel nem igen kivehető az éjszakai égbolton.
4. Keletről nyugatra mozognak
Ahogyan a Nap is keleten kel és nyugat felé utazik minden egyes nap az égbolton, úgy az éjszakai égbolton is keleten jelennek meg minden szürkületkor a csillagképek és nyugaton tűnnek el hajnalban.
5. 88-an vannak
Mármint ennyi hivatalos csillagkép létezik. Ezek közül a legtöbbet, 48-at Ptolemaiosz jegyzett fel Almageszt című művében először ie. 150 körül. A hiányzó lyukakat az égbolton pedig később holland, lengyel és francia csillagászok töltötték ki.
6. Ősi tudás
Igaz, hogy Ptolemaiosz jegyezte le az általa ismert összes csillagképet először, azok már sokkal korábban is ismertek voltak egyes népcsoportok számára, a görögök az egyiptomiaktól vehették át, akik a suméroktól. De már ie. 3000-ből is vannak írásos leletek, említi a héber Biblia, de a legrégebbi bizonyíték 32 ezer éves.
7. Kaszáscsillag mammut csontba vésve
A legrégebbi bizonyíték arra, hogy őseink is felismertek legalább egy csillagképet 32 ezer évvel ezelőttről származik és a legfelismerhetőbb csillagképet, az Oriont (népi nevén Kaszáscsillagot) ábrázolja.
8. Legek csillagképekben
A legnagyobb konstelláció a Hydra, magyar nevén Északi Vízikígyó, az égbolt 3%-át tölti ki. A legkisebb pedig a Crux, vagyis a Dél Keresztje, ami csak 0,17%-át. A Kentaur csillagképben van a legtöbb, 101 csillag. A Földről látható legfényesebb csillag pedig a Szíriusz a Nagy Kutya csillagképben helyezkedik el.
9. A Göncölszekér nem csillagkép
Hanem hivatalosan csak csillagalakzat, más néven aszterizmus, ami azt jelenti, hogy egy csillagkép kisebb része. Egészen pontosan a Nagy Medve hét legfényesebb csillaga alkotja. Egyébként pedig Magyarország földrajzi szélességéről nézve cirkumpoláris, azaz mindig a horizont fölött van. Ősszel figyelhető meg legkevésbé, ilyenkor az északi horizont közelében található.
Szerző: Virág Zsófi