7 tuti természettudományos tény (a.k.a. fun fact)
Szinte nosztalgiával töltenek el a középiskolai kémiaórák emlékei. Szinte.Persze, ha csupa izgis tényt kellett volna csak bemagolnunk fizika, kémia vagy biosz (kinek melyik volt a mumusa) lecke címszó alatt, akkor talán többen kötöttünk volna ki tudósként. De sajnos sok száraz tényen és elméleten keresztül vezet az út az érdekességek felé, legalábbis nekem ez a tapasztalatom. De így legalább megvan az a lehetőségünk, hogy csecsemőként csodálkozzunk rá a körülöttünk lévő világ izgalmas tényeire, melyekre a tudósok nélkül csak a varázslat szót használhatnánk. Lehet, hogy nem lettem tudós, de imádok ilyenekről olvasni, ezek a kedvenceim!
1. Szuperfolyékonyság
A hélium-3-nál és a hélium-4-nél megfigyelhető furcsa tulajdonság. A Wikipédia szerint „a szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadék állapota, azaz a nulla viszkozitású állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani.” És hát valóban leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az ilyen anyag úgy folyik, ahogy egyáltalán nem számítasz rá. Mondjuk a gravitációnak beintve: felfelé, vagy az üvegfalon keresztül! Amiről szerintem minden milenniálnak a Terminátor 2. gonosz robotja jut azonnal eszébe.
2. Az elektronok másként viselkednek, ha megfigyelik őket
Bizony. A híres kétrés-kísérletben tudósok bizonyították, hogy ha kameréval figyelik a az elektronokat, azok részecskékként viselkednek, míg amikor felszerelés nélkül figyelik meg őket, akkor hullámokként és részecskékként is viselkednek. Ennek okát azonban nem tudják, óriási viták és bizonytalanság övezi a témát.
3. Van, hogy a forró víz előbb fagy meg, mint a hideg víz
A Mpemba-paradoxon egy tanzániai diákról kapta nevét, aki 1963-ban felfedezte, hogy az azonos körülmények között fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint a hideg víz. Bár vannak sejtések, hogy a magasabb párolgás állhat a furcsa jelenség hátterében, és azóta többen is vizsgálták már a témát, máig nem tudni biztosan, mi a pontos oka.
4. Amikor a Betelgeuse felrobban, két hétig világosban tartja majd a Földet
A tőlünk 548 fényévre lévő vörös szuperóriás, az Orion csillagkép főcsillaga amióta megfigyelik, fokozatos összehúzódáson megy keresztül, ami azt jelenti, hogy a nem túl távoli jövőben szupernóvává válhat. Senki sem tudja, pontosan mikor, az is lehet, hogy holnap, de az is, hogy 3000 év múlva, ami világegyetemi léptékkel mérve még mindig közeljövőnek számít. Mindenesetre, ha ez bekövetkezik, akkor két hétig tartó fényességét még éjszaka is tapasztalni fogjuk.
5. Icipici lyukon át nézve kiélesedik a látásod
Legyen bármilyen rossz is a szemed, ha elvesztenéd a kontaktlencséd és a szemüvegedet is valamilyen szerencsétlen véletlen folytán, akkor csak annyit kell tenned, hogy pici lyukat formázol a kezeddel. Ez azért van, mert ha a fény csak egy kicsi helyen keresztül tud bejutni a retinába -egyébként a fényképezőgépek lencséje is így működik- akkor azon az egy ponton keresztül látott kép éles, bár viszonylag sötét lesz. Hosszútávon ezért sem jó módszer ez, hogy helyettesítse a szemüveged, de vészhelyzet esetén azért segíthet. Ez a videó pedig nálam sokkal jobban elmagyarázza:
6. A Szaturnusz északi pólusa hatszögletű
A Szaturnusz északi sarkán van egy óriási, összetett „időjárási rendszer”, ami a Föld méretének kétszerese nagyságú és szabályos hatszögletű. Ezt a „vihart” a NASA Cassini nevű űrhajója figyelte meg éveken keresztül, de a tudósok tanácstalanok a furcsa forma okát illetően. A Földön az egyetlen, a természetben előforduló hatszögletű forma a kristályok belsejében található, ami nem segít abban, hogy közelebb kerüljünk a Szaturnusz titkához. Viszont hogy még furcsább legyen a dolog, a vihar színe az elmúlt néhány évben türkizről sárgára változott.
7. A Nemzetközi Űrállomás szuperromantikus hely
Az 1998-ban fellőtt űrállomás, az ISS (kb 405 km magas) alacsony Föld körüli pályán kering, kb 90 perc alatt kerüli meg a Földet, így az ott tartózkodó asztronauták naponta 16-szor láthatnak napfelkeltét és naplementét. Ezért a romcsi kiváltságért cserébe viszont minden ott tartózkodó űrhajósnak napi két órát kell edzeni, hogy izomzatát karban tartsa az űr negatív hatásaival szemben.
Szerző: Virág Zsófi